2009. október 17-18-án a legjobban túrázó Tekergők kaptak meghívást egy kétnapos vándortúrára. Szob vasútállomáson volt a regisztráció és a kezdőcsomag átvétele, mely tartalmazza az információs füzetet, csokoládét, ásványvizet és turisztikai füzeteket.

A 40 fős csapat felült a Börzsöny nyáron átadott kisvasútjára, mely 40 percig zötyögött Márianosztráig. Itt k ívülről megtekintettük a börtönné lett kolostort, tőle nem messze lévő egyedülálló rabtemetőt is. Itt elfeledett emberek: pálosok, Vincés nővérek és rabok alusszák örök álmukat. Sok a kereszt és laposodó hant, emléküket őrzi egy egykori rab által készített 6 m magas fakereszt is.

Innen indult a szombatra betervezett 25 km-es, 1100 m-es szintemelkedéssel járó táv. Az őszi Börzsöny, a hegyek északi lejtőjén még megmaradó hófoltok, a változó erdőtársulások és a pazar panoráma feledtette a rosszabb időjárást.

A szervezők 3 frissítőpontot is beiktattak a túrázóknak, hol meleg teával, zsíros kenyérrel és szendviccsel örvendeztettek meg minket. Hallgattunk előadást a hegység ércbányászatáról is, megtekintettük az egykori tárók mára berobbantott bejáratait, megtudtuk, hogy itt írtak le 6 új ásványfajt pl. a Wherlith ércet is. Sötétedésre értünk be Nagybörzsönybe, ahol a vízimalom megtekintésére futotta már csak az idő, hiszen sietni kellett az ízletes vacsorát elfogyasztani. Szállásunk a helyi általános iskola tornatermében volt.

Vasárnap a korai kelés és reggeli elfogyasztása után már csak 22 km várt ránk, egy kisebb 750 m-es szintemelkedéssel. Ezek során felkapaszkodtunk a Nagy-Koppányra és Nagy-Galla csúcsokra is, ekkor már az ég is kiderült és gyönyörködve ámultunk- bámultunk a völgyek és hegyek ölelésében.

Szobra leereszkedve a kis csapatunk előre sietett, mivel el akartuk érni a hazafelé induló vonatot. Az állomáson mindenki megkapta a névre szóló okleveleket, a kitűzőket és a forró gratulációkat, mely Gólya Ádám, Lajkó Máté és Sára Péter 8. c osztályos tanulókat illette. A két nap során az ország számos pontjáról érkező felnőttek csodálkozásukat és elismerésüket fejezték ki a fiúknak, kik panaszkodás nélkül és mindig elől gyalogolva vitték hírét a Hevesynek.

Túravezető-fényképész: Kis Gábor