IPR 2009/2010

Munkacsoportjaink

Intézményi környezeti csoport

Óvoda-iskola átmeneteket támogató munkacsoport

Módszertani adaptációt segítő munkacsoport

Az IPR menedzsment és a csoport vezetők megbeszéléseinek tervezett időpontjai:

Képességkibontakoztató és integrációs program

I. Az alkalmazás feltételei

I. 1. Integrációs stratégia kialakítása:

I. 1. 1. Általános helyzetelemzés

Városunkban a munkanélküliek aránya az országos átlagnál valamivel kedvezőbb, de az iskolánkban tanuló gyermekek szüleit tekintve jelentős. Az iskola tanulóinak létszáma 658 fő. Az iskola tanulóinak 31% -nál a szülők iskolai végzettsége nem haladja meg az általános iskola 8 osztályát. A családok lakáskörülményei gyakran nem teszik lehetővé a nyugodt tanulást, pihenést. A tanulási kudarcok sokszor magatartási problémákat is előidéznek. Diákjainknál gyakori a kialvatlanság, figyelemkoncentráció zavara. A problémák megoldásához szükség van a pedagógusok és a szülők közti együttműködésre. Intézményünk személyi feltételei biztosítottak az integrációs neveléshez. Szakos ellátottságunk megfelelő, több diplomával, szakvizsgával rendelkező nevelők tanítanak, akik nagy gondot fordítanak az önképzésre és a továbbképzésre. A tanítók és szaktanárok mellett tantestületünkben három gyógypedagógus, két fejlesztőpedagógus, logopédus és heti 5 órában iskolapszichológus segíti az oktató-nevelő munkát. Az integrált sni tanulóink ellátásában szomatopedagógus , szurdopedagógus segít. Főállású gyermekvédelmi felelőst alkalmaz iskolánk.Az iskola tárgyi feltételei: A bútorzat cseréje folyamatos. Ezzel gyermekeink esztétikusabb és egészségesebb, védő környezetben tanulhatnak. Komoly felújítást igényel a villamos hálózat, szükséges a fényforrások cseréje, az infrastruktúra fejlesztése. Egy épületben nincs fejlesztő és tornaszoba. A felső tagozat számára a következő szaktantermek biztosítják a zavartalan és szakszerű tanítást: tornaterem, számítástechnika terem, könyvtár. Minden szükséges szakkönyv, lexikon, kötelezőés ajánlott olvasmány, folyóirat - a tanulók rendelkezésére áll. A különböző tantárgyak oktatásához szükséges eszközállományt pályázatok útján próbáljuk biztosítani.

I. 1. 2. Célrendszer

Program célja:

Tudatos pedagógiai munkával arra törekszünk, hogy nevelési és oktatási tevékenységünket a következők jellemezzék:

1. 2. 1. Speciális céljaink a HHH tanulók érdekében

Házirendben megfogalmazottak elfogadása

Napirend, szokásrend kialakítása

Közösséghez való alkalmazkodás normáinak elfogadása

Beszédkultúra, szókincs, beszédhangnem, kifejezésmód fejlesztése

Tárgyi környezetük védelme, óvása

Személyiségük fejlesztése

Társaik munkájának, alkotásainak megbecsülése

Az esélyegyenlőséget megvalósító iskolai nevelés és oktatás megvalósítása

Az egyéni különbségekre alapozott a gyermekekhez igazodó gyengeségeket, erősségeket feltáró nevelés, melynek a gyermek cselekvő részese

Az egyéni képességek, a részképesség hiányának feltárása, ezek fejlesztése, mérések végzése, egyéni fejlesztő terápia

A továbbtanuláshoz szükséges alapkompetenciák megszerzése

A tanulók motiváltságának a növelése

Önmaguk, egymás elfogadtatása, ezáltal a másság elfogadtatása, tudatos vállalásának erősítése

Az iskola és a szülők nevelési elvének egymáshoz közelítése

I. 2. Az iskolába való bekerülés elősegítése

I. 2. 1. Az óvodából az iskolába való átmenet segítése

Az iskola és az óvodák között jó munkakapcsolat alakult ki az évek során. A kölcsönös tájékozottság az együttműködés feltétele.

Az együttműködés formái:

A leendő 1. osztályos tanítók látogatása az óvodákban

Az óvónők látogatása az első osztályokban

A DIFER mérések közös értékelése

Szakmai, módszertani rendezvények közösen

Folyamatos együttműködés a gyermekvédelmi felelősök között

Az óvodákban folyó fejlesztés figyelemmel kísérése, fejlesztő szakemberek együttműködése

A leendő elsősök látogatása az iskolában

Az osztályba sorolás közösen az óvodai szakemberek véleményének figyelembe vételével

Közös kulturális, sport foglalkozásokon való részvétel

Áprilisban az óvodás gyermekek szüleinek az iskola igazgatója bemutatja az iskola szervezeti felépítését, humánerő forrásait, oktatási- és fejlesztő eszközeit, ismerteti a tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat. Bemutatkoznak a lendő elsős tanítók, napközis nevelők, fejlesztő pedagógus.

Kiemelt pedagógiai feladatok

Szülői igény, de a nevelés-oktatás feladata is, megteremteni azokat a feltételeket, amelyek biztosítják a gyermekek egyenletes fejlődését. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek gyakran nincsenek birtokában azoknak az alapkészségeknek, amelyek a személyiség fejlődéséhez létfontosságúak. Az alábbi elemi alapkészségek fejlesztése közös célunk az iskolára készülés és az iskolába lépés időszakában: szocializáció, írásmozgás koordináció, beszédhang-hallás, relációs szókincs, elemi számolási készség, tapasztalati következtetés, tapasztalati összefüggés megértés, finommozgás koordináció, téri tájékozódás fejlesztése nagymozgások koordinációja. Logopédus, fejlesztő pedagógus alkalmazása, a hátrányok gyors és hatékony csökkentése érdekében. (Együttműködés Nevelési Tanácsadó szakembereivel, tapasztalatok megbeszélése, továbbhaladás mikéntjében közös állásfoglalás, eredményesség-eredménytelenség megállapítása, felmérések).

I. 2 .2 . Heterogén osztályok kialakítása

A beiskolázás előtt a jegyző közreműködésével felmérjük a HHH tanulókat, az osztályok kialakításánál elsődleges szempont a rendeletnek való megfelelés. [11/1994. MKM rend. 39/D és 39/E §]

I. 3. Együttműködések-partnerségi kapcsolatok kiépítése

I. 3. 1. Szülői házzal

Az eredményes nevelő és oktató munka fontos feltétele a szülőkkel való kapcsolattartás.

Pedagógusok mindennapi feladatai e közös munka érdekében:

Az iskolahasználók legszélesebb autonómiáját biztosítja intézményünkben a Szülői Munkaközösség, amely a szülői véleménynyilvánítás hivatalos fóruma. Az intézmény biztosítja a szülőknek a gyermek neveltségi és tanulmányi előmenetelének figyelemmel kísérését a törvényben előírtaknak megfelelően. A szeptemberi szülői értekezleteken kerül sor az osztályonkénti két SZMK tag megválasztására vagy megerősítésére, akik tagjaik közül megválasztják a vezetőséget. Az SZMK elnökével a rendszeres kapcsolatot az iskolavezetés tartja. Az SZMK ülésein az iskola vezetője tájékoztatást ad az éves munkatervről, a szülőket, tanulókat érintő kérdésekről.

A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

Családlátogatás:

Családlátogatásokon az osztályfőnök tájékozódik a gyermek nevelésével kapcsolatos értékrendről, válaszol a szülők kérdéseire, problémáira. Az első harmadik - ötödik évfolyamon az IPR programban résztvevő gyermekek esetében kötelező.

Szülői értekezlet:

A szülőkkel való kapcsolattartás hagyományos színterei a szülői értekezletek.

Feladata:

Fogadó óra:

Fogadóórákat tartunk az iskolai munkatervben meghatározott időpontokban. Itt történik a tapasztalatok, a gondok megbeszélése, a közös tennivalók egyeztetése. A tanuló egyéni fejlesztésének céljából konkrét tanácsokkal látjuk el a szülőt (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, magatartási problémák, személyiségzavarok, stb.)

Nyílt napok:

Nyílt napokon lehetőséget biztosítunk a szülők számára, hogy lássák gyermekük és az osztályközösség tanórai munkáját.

Írásbeli tájékoztatás:

Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve különféle iskolai vagy osztályszintű programokról.

Kötetlen beszélgetések:

A szülőkkel való együttműködés jól fejleszthető a tanításon kívüli rendezvényeken. Kezdeményezzük és támogatjuk a szülők részvételét a települési ünnepélyeken, a farsangon.

Elégedettségi felmérések:

Szükség van arra is, hogy a szülők rendszeresen véleményt nyilváníthassanak az iskolai életről, munkáról. Ennek rendjét az IMIP szabályozza.

Közös szabadidős programok:

Iskolánk közös színházlátogatásokat és kirándulásokat szervez a szülőkkel együtt. A Tekergők túráin hagyományosan nagy a szülők, nem iskolánkba járó testvérek részvétele.

Iskolánkban aktív szülői szervezet működik. Részt vesznek a gyermekprogramok szervezésében és lebonyolításában (farsang, gyereknap, KI MIT TUD rendezvények) Kiemelt programunk a novemberi Jótékonysági bál.

I. 3 .2 . Gyermekjóléti szolgálattal

 

Az iskola gyermekvédelmi felelőse napi kapcsolatban van a szolgálat munkatársaival. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók feltérképezése minden tanév elején megtörténik, majd az okok folyamatos feltárása és a teendők megszervezése közös feladat. A gyermekvédelem helyzetéről a gyermekvédelmi felelős éves beszámolót készít, melyet egyeztet a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársával. Az ifjúságvédelmi munka további résztvevői: szülő, osztályfőnökök, védőnő, iskolaorvos, gyámügyi előadó, jegyző

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki:

1. prevenció

2. a gyermek fejlődését veszélyeztető okok feltárása

3. a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése

Az osztályfőnök kiemelt teendője, de valamennyi nevelő feladata:

Az osztályfőnök feladatai:

Az ifjúságvédelmi felelős feladatai:

Minden pedagógus fokozottan figyelemmel kíséri a tanulók iskolai előmenetelét , magatartását . Egyéni beszélgetésekkel, a lehetőségekhez mért maximális segítségnyújtással törekszik problémáik megoldására, hiányzás csökkentésére. Indokolatlan hiányzás esetén az osztályfőnök felszólítást küld a szülőnek, további igazolatlan hiányzás esetén a gyermekjóléti szolgálatnak illetve a jegyzőnek. A szociálisan rászoruló tanulóink az étkezéshez, tankönyv-és tanszervásárláshoz támogatást kérhetnek a fenntartótól. A tanulókat és a szülőket tájékoztatjuk azokról a lehetőségekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak.

I. 3 .3 . Szakmai és szakszolgálatokkal

 

Kapcsolatot tartunk az aszódi Nevelési Tanácsadóval. Kistérségi megállapodás szerint logopédus és iskolapszichológus segíti munkánkat. A Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottság elvégzi a beküldött tanulók vizsgálatát, javaslatot tesz a tanulóval foglalkozó pedagógusoknak a bánásmód mikéntjére, elrendeli az értékelés alóli felmentéseket, a speciális oktatási formákat, az egyéni foglalkozási időkeretet. Nyilatkoznak a tanuló után igényelhető normatíva formájáról, kontrollvizsgálatra rendelik be a tanulókat. Iskolánk szerződéssel alkalmaz vállalkozó szurdopedagógust , szomatopedagógust . Az iskolaorvos és védőnő rendszeresen végzi a tanulók vizsgálatát, szűrését. Az iskolafogászati ellátást a fogszakorvos végzi. Előre egyeztetett időpontban évi két alkalommal szűri a tanulókat. A védőnőévente tart egészségügyi felvilágosító előadást.

I. 3 .4 . Középfokú oktatási intézményekkel

A pályaválasztási szülői értekezletekre a nagyobb körzeti középiskolákból rendszeresen meghívjuk az igazgatókat vagy a szaktanárokat, akik részletes tájékoztatást nyújtanak az intézményükben folyó munkáról, a felvételi követelményekről, továbbtanulási lehetőségekről, illetve az elhelyezkedési esélyekről. A középiskolák nyílt napjain, tanulóink rendszeresen részt vesznek. Az általános iskola befejezése után is igyekszünk nyomon követni tanulóink tanulmányi haladását.

I. 3 .5 . Civil szervezetekkel

I. 3. 6. Együttműködés a helyi CKÖ-vel

II. A tanítást-tanulást segítőés értékelő eszközrendszer elemei

1. Kompetenciafejlesztő programok és programelemek

1 .1 . Az önálló tanulást fejlesztő programok

A tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok:

Tanórai foglalkozásokon

Legfőbb feladatunk a tanulás iránti motiváció erősítése. Alkalmazzuk a kooperatív tanulási módszereket, differenciált tanulásszervezést, és a projektmódszert. Rajzórákon, kézműves foglalkozásokon a változatos kézműves technikák alkalmazásával lehetőséget biztosítunk a kreativitásra, a drámapedagógiai foglalkozásokon pedig az önkifejezésre, az alkotókedv felébresztésére. A sikeres alkotások, produkciók elismerésével, a dicsérettel erősítjük a tanulás iránti pozitív érzelmi viszonyulás kialakulását.

Otthoni kutatómunka

Az iskolai könyvtárban található bőséges szakirodalmi és szépirodalmi könyvállomány, valamint a számítógép szabadidőben való használatának lehetősége hozzásegíti a tanulókat, hogy önállóan szerezzenek ismereteket, végezzenek kutató és gyűjtőmunkát, készüljenek kiselőadásokra. Az iskolában működő munkaközösségek mindegyike feladatául tűzi ki, ezeknek a feladatoknak a bővítését.

Napközis és tanulószobai foglalkozások

A tanórán kívüli személyiségfejlesztés egyik színtere a napközi. A napköziotthonban a tanulás, az ismeretek megszilárdítása áll a központban. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül 30 ,1 % a napközisek és tanulószobások aránya. Mivel a szülők egy része gyermekeik otthoni felkészülésében nem tud megfelelő szintű segítséget nyújtani, ezért fő feladatunk a délelőtti tananyag megerősítése, felkészítés a másnapi tanórákra és a tanulás tanítása. Célunk a helyes tanulási szokások kialakítása, az önálló tanulási képesség fejlesztése, a szóbeli tanulási technikák elsajátíttatása. A napközi és tanulószobai ellátásba való nagyobb arányú bekapcsolódás támogatása.

Intézményi szinten szervezett programok

Iskolánk az éves munkatervben a diákönkormányzattal és munkaközösségekkel egyeztetve rögzíti, hogy a hagyományápolás jegyében milyen programokat szervez.

Hevesy nap, Tücsökavató, Zöldség - gyümölcs fesztivál, Erntedankfest-halloween, Jótékonysági bál, Nyelvek Karácsonya, Farsangi bál, Versünnep, Föld napja, Anyák napi ünnepségek, Madarak és Fák Napja, Gyermeknap, Ballagás

Tehetséggondozó foglalkozások

Intézményünkben a tehetséggondozást szolgálják a különböző tanórán kívül szervezett szakkörök és foglalkozások. Járhatnak a tanulók rajz, kézműves foglalkozásokra. A mozgásos tevékenységet igénylők foci, atlétika, karate, úszásedzésekre, zeneiskolában tanulhatnak a zene iránt érdeklődő tanulók. A különböző versenyekre való felkészülés, felkészítés ingyenes tanulóink részére. A többletfoglalkozások mellett a könyvtár, ingyenes internet használata segíti a felkészülést. A versenyek nevezési díját az iskola fizeti.(Kivétel: levelezős versenyek) A tanulók utaztatását lehetőség szerint iskolai költség terhére oldjuk meg.

A felzárkóztatás legfőbb feladatai:

A tanítási órák keretein belül

A tanítási órákon kívül

A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:

A magatartási és beilleszkedési zavarok megelőzése, illetve kezelése érdekében összehangoljuk a szülői ház és iskolánk nevelési elveit. Az iskolában felmerülő tanulókkal kapcsolatos problémákat elsősorban a szülőkkel, szükség esetén a Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal közösen kívánjuk megoldani.

Az önálló tanulási képességet kialakító programok

Erre a képességre az egész aktív élet során szüksége lesz diákjainknak, ezért nagyon nagy a jelentősége. Az alsó tagozaton ennek a tanítását a teljes tanítási folyamatba beépítjük. A felső tagozaton az osztályfőnöki órák tanmeneteit már ennek a készségnek megfelelően alakítottuk ki. E mellett, a napköziben és a tanulószobán tanító kollégáknak van nagy szerepük és felelősségük, mert ők tudnak ebben a legtöbbet segíteni a gyerekeknek.

A tanulás tanítása

Az egyéni tanulási ösvények kialakítása:

Szervezett formában: tanórán és tanórán kívüli időben (szakkörökön, könyvtárban, napköziben, stb.)

A tanulás feltételei és ennek ismerete: motiváltság, akarat, tudatosság, tervszerűség, következetesség

Alapkészségek, alapképességek fejleszthetősége és fejlesztése, biztonságos alkalmazása

A tanulás alapvető kérdéskörei: irányított tanulás osztályban, csoportban tanulás, párban tanulás, egyéni önálló tanulás

Tanórai tantárgyakként tanulás: elméleti ismeret, gyakorlati ismeret elsajátításának folyamata technikái :

A tanulás hogyan, miért kérdéskörei

Új készségek kialakítása és fejlesztése a tanulás érdekében

A tanulástervezés, a gyakorlás, az ismétlés és az ellenőrzés elveinek ismeretei

A tanulás higiéniájának kérdéskörei

Tanulás eredményességének értékelése, visszajelzés fontossága (szóbeli, írásbeli, jegyszerűértékelés)

A tanulást segítő körülmények:

1. 2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése

Kommunikációs képességeket fejlesztő programok

Kialakításánál első lépés a kommunikációs képességek feltérképezése, a hiányosságokra terápia kidolgozása, mely beépül a mindennapi munkánkba.

1. 3. Szociális kompetenciák fejlesztése

Közösségfejlesztő, közösségépítő programok

Színterei:

2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek

2. 1. Patrónusi, mentori rendszer működtetése

A mentor iskolánkban az osztályfőnök az a tanár, akinek kulcsfontosságú szerepe van az iskola és a szülők közötti kapcsolattartásban. A szülővel folytatott négyszemközti beszélgetések során tájékoztatást ad a tanuló iskolai fejlődéséről és általában az iskolával kapcsolatos pedagógiai kérdésekről. Rendszeresen tájékoztatja az iskolavezetést a szülők véleményéről, kérdéseiről és javaslatairól. Olyan segítő, pártfogó, aki a gyermek iskolai kapcsolatrendszerének működtetését segíti, a tanórai és tanórán kívüli tevékenységében tanácsadóként, segítőként a tanuló mellett áll. Az eredményes működés feltétele a bizalom, melyet a pedagógus-gyermek-szülő együttesen teremthet meg. Patrónusi rendszert hoztunk létre a tanulók között is tanulópárok kialakításával, ezek fő feladata: a tanórai munka segítése, a tanórára való felkészülés, a házi feladat elkészítésében való segítségnyújtás; színtere: tanórai munka, napközi, tanulószoba.

3. Az integrációt segítő módszertani elemek

Az oktató-nevelő munka hatékonyságát befolyásoló tényezők egyike a tanítás-tanulás során alkalmazott módszer. A különböző képességű, készségszintű, motiváltságú tanulókkal való eredményes foglalkozás, különböző eljárást, különböző módszert igényel. Akiknek különböző a munkához (tanuláshoz) való viszonya, különböző a képességbeli vagy fiziológiai terhelhetősége, azok elé más-más célt kell kitűznünk, más-más feladatokkal lehet egyéni teljesítményük szintjét a legjobban emelni. A szociokulturális hátrányok enyhítésére csak az egyénre szabott, minden körülményt és adottságot figyelembe vevő módszer lehet eredményes. A gyermek, a helyzet, a feladat és természetesen a pedagógus személyisége is befolyásoló tényező az eredményes és hatékony módszerek kiválasztásában. Nem lehet csupán egyetlen módszert kiemelni az alkalmazható módszerek széles skálájáról. A módszerek sokszínűségében válogatva a nevelő mindig a leghatékonyabbnak vélt, a fejlesztést legjobban szolgáló módszert kell, hogy válassza. Az eredményes képességfejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás a következetesen vezetett tanítási órákon alapszik. A tanulás korszerű felfogásmódjának jellemző vonása a motiváció, az érzelmi szféra fontosságának figyelembevétele.

A személyiségfejlesztést, az oktató-nevelő munka hatékonyságát kedvezően befolyásolják:

3. 1. Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés

Az egyénre szabott fejlesztés feltételezi az egyéni sajátosságok figyelembe vételét, és a környezet ehhez igazítását. A tanulók személyiségének és kognitív képének feltárása feltételezi a pedagógus megfelelő szakmai, módszertani kultúráját. Testületünk e területen él azokkal a továbbképzési lehetőségekkel, amelyek segítik a módszer eredményes alkalmazását.

A differenciálás kiterjed:

A differenciált tanulásszervezésben az egyes tanulók fejlettségéhez, fejlesztéséhez igazodó feladatok leggyakoribb típusai:

Az egyéni bánásmód alkalmazásának pedagógiai stratégiája olyan nevelői magatartást követel, amely valamennyi tanuló személyiségének ismeretében az egyes tanuló szempontjából a leghatékonyabb pedagógiai eljárás alkalmazását kívánja meg.

3. 3. Projektmódszer

A projektmódszer alkalmazásakor hierarchikus munkamegosztás helyett, a kooperativitás, az együttműködés kerül előtérbe. Mindenki saját élményei, képességei, tapasztalata alapján járul hozzá a csoport eredményességéhez, így a diákok bekapcsolódhatnak a célorientált mozzanatokba, és személyiségfejlődésük adott szakaszában meglévő ambícióik, tehetségük függvényében találják meg és végzik a projektfeladatokat. A diákok a munkavégzéshez és a mindennapi élethez nélkülözhetetlen képességeket fejlesztenek ki, úgymint a szolidaritás, együttműködés, felelősségvállalás, önértékelés, az idegen nyelvi kommunikáció és az informatikai készségek, amelyek mind hozzájárulnak a munkaerőpiacon sikerességükhöz és érvényesülésükhöz. A tantárgyi tanmenetekben kijelöljük a projektmódszerrel feldolgozandó anyagot.

4. Műhelymunka, a tanári együttműködés formái

Értékelő esetmegbeszélések

A nevelők feljegyzéseket készítenek a tanulók haladásáról. Háromhavonta a bejegyzések kapcsán közös megbeszéléseket tartanak, melyeken megvitatják a felmerülő problémákat, tanácsaikkal, ötleteikkel segítik egymás munkáját. Az esetmegbeszéléseken a problémák valódi okának feltárására törekszünk. A lehetséges megoldási módok közül igyekszünk azt kiválasztani, amely a tanuló személyiségének leginkább megfelel.

Az értékelő esetmegbeszélések szempontjai:

1. Helyzetelemzés

2. Szociokulturális környezet változásai

3 .Személyiségfejlődés : tanulási képességek, viselkedéskultúra, emocionális tényezők, attitudök, tehetség területek, fejlesztendő területek

Problémamegoldó fórumok

A programban résztvevő nevelők szükség esetén javaslatot tesznek problémamegoldó fórumok megtartására, melyen a szaktanárok, osztályfőnökök, napközis nevelők, segítő szakemberek is részt vesznek (meghívás alapján). E fórumokon a nehézségeket, gondokat feltárják, elemzik, illetve megoldást keresnek a kollégák.

5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer

Iskolánk pedagógiai sajátosságai, így az IPR program is, az esélyek teremtését szolgálják. Ezekből egy hangsúlyos elem az értékelésre kialakított koncepciónk, amely nem választható el az iskolában folyó teljes folyamattól. Értékelő munkánknak a gyerekbe vetett bizalom az alapja. Az értékelés e programban az információk gyűjtésének eszköze, melynek segítségével a pedagógus, a gyermek, a szülő egyaránt felmérheti a gyerek fejlődésének mértékét, és támpontokat kapunk a további tervezéshez, fejlesztéshez. A helyi tantervben fogalmaztuk meg a szempontrendszert.

Az értékelés céljai:

A gyerekek értékelésének szempontjai:

Az értékelés módszerei, eszközei:

Háromhavonta sorra kerülő beszélgetés, amelyen a szülő, a tanuló és a pedagógus van jelen. Az egyéni fejlődési naplóban az osztályfőnök összegző értékelést rögzít a szempontsor alapján. A szülő kézjegyével látja el, hozzáfűzheti saját gondolatait is.

6. Multikulturális tartalmak

A tantárgyakban integráltan jelennek meg a tananyagok, a helyi tantervben rögzítve, beépülve.(irodalom, nyelvtan, idegen nyelvek, ének, rajz, környezetismeret, természetismeret, történelem, földrajz). A tananyagon túl a szabadidős tevékenységekben és az alapfokú művészetoktatás tartalmában is helyet kapnak a multikulturális tartalmak.

7. Továbbtanulás feltételeinek biztosítása

7. 1. Pályaorientáció-továbbtanulásra felkészítés

Feladatunk, hogy tanulóink az általános iskolai felkészítő, felzárkóztató és tehetséggondozó munka eredményeként sikeresen elvégezzék a 8. osztályt, tanulóink középfokú intézményben képességeiknek, készségeiknek megfelelő tagozaton folyatassák a tanulást, lehetőség szerint érettségit adó intézményben. A pályaorientáció és a továbbtanulásra felkészítés az osztályfőnöki tantervek kiemelt területe.

IPR munkaterv 2009-2010

Feladat

Felelős

Határidő

Személyi és tárgyi feltételek

Az iskolába való bekerülés

előkészítése

Szoros szakmai

együttműködés

folytatása az óvodával

/módszerek, tapasztalatok

cseréje/

Tanítónők részvétele a nyílt

óvodai programokon,

óvodapedagógusok

részvétele az Iskolára hangoló rendezvényeken

Közös hospitálások

1 és 2. osztályos

osztályfőnökök, alsós igazgatóhelyettes

 

 

 

Folyamatos

 

 

 

 

2010. május

 

2010. május

 

2010. április

Tanítónők, óvónők

Helyettesítések megszervezése

Együttműködések

partnerségi kapcsolatok

kiépítése szülői házzal

Szülői értekezletek, fogadó

órák, nyílt napok

dokumentálása

A HHH szülők részvételi

arányának növelése

Családlátogatások

Háromhavonta tájékoztatás

gyermekük iskolai

fejlődéséről

Osztályfőnökök, IPR

csoportok tagjai

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Iskolai munkatervben rögzítve

 

 

 

 

folyamatos

2010 május

2010 április 7-12

2009 dec 7., 2010 márc 1.

2010 május 10.

Osztályfőnökök,

iskolavezetés

Gyermekjóléti és

Családsegítő Szolgálattal

Napi kapcsolat további

erősítése

Közös családlátogatások

Igazolatlan hiányzások

feltárása, ezek okainak

megszüntetése

A lemorzsolódás elkerülése

 

 

 

 

Erdélyi Gáborné gyermekvédelmi felelős

folyamatos

 

 

Osztályfőnökök,

Erdélyi Gáborné gyermekvédelmi felelős

Szakmai és

szakszolgálatokkal

Heti szintű kapcsolattartás a

bevizsgálások, a tanulók

ellátása kapcsán

Benke Sándorné

folyamatos

Fejlesztő és gyógypedagógusok pedagógusok

Középfokú oktatási

intézményekkel

Tanulók részvétele a

középiskolák által szervezett

nyílt napokon, pályaválasztási

kiállításon, tanácsadáson

A leggyakoribb fogadó

intézményekkel kölcsönös

tájékoztatás, eredményközlés

Tóth Mihály

folyamatos

8. osztályfőnökök, intézményi környezeti csoport

Civil szervezetekkel 

Karitász

Vöröskereszt

Tura SE

CKÖ

Turai polgárőrség

Galgavidék SE

 

Kis Andrásné

Jenei Csabáné

 

Lakatos Márta

 

Pásztorné D. Magdolna

 

 

folyamatos

 

Kompetencia-fejlesztő

programok, programelemek

Önálló tanulást segítő

fejlesztés

A tanulási technikák,

módszerek elsajátítása,

elmélyítése

Munkaközösségek vezetői

Takács Andrásné

Bauer Nóra

folyamatos

Fejlesztőés gyógypedagógusok

Tanítók,

szaktanárok

Kompetenciafejlesztő

feladatlapok, e-eszközök,

papír-írószer, nyomtató és fénymásoló biztosítása

A tanulók önálló kreatív tevékenységébe épülő

foglalkozások

Rajzszakkör

Zöld Szívesek

Sportkörök

Tekergők

Zenetanoda

Tehetséggondozó szakkörök

Olvasóklub

Szakkörvezetők

2009 október- 2010 május

Munkaanyagok

Utazási díjak

 

Képességfejlesztő

közösségépítő programok

Osztályszintű programok,

tanulmányi kirándulás,

könyvtár- és

múzeumlátogatás, klubdélutánok,

vetélkedők.

Iskolai rendezvények,

ünnepi programok

Madarak és Fák Napja,

Projektek

Előítéletek kezelését

szolgáló programok( Gyermeknapi program meghívott előadó művészekkel)

Szakmai könyv- és médiatár

bővítése, az ismeretek

alkalmazása

 

 

 

Osztályfőnökök

 

 

 

 

 

Munkaközösségek vezetői

 

 

 

1-2. munkaközösség

 

Benedekné, Bauer Nóra

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Folyamatos

 

A munkaközösségek programja szerint

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kooperatív

tanulásszervezés

A továbbképzéseken

megismert módszerek

folyamatos beépítése az

oktatásszervezésbe

Házi bemutató foglalkozások

kooperatív technikák

alkalmazása.

Munkaközösségek vezetői

 

folyamatos

A munkaközösségek programja szerint

 

Értékelő

esetmegbeszélések

Év eleji bemeneti mérések

elkészítése

Egyéni fejlesztési tervek

elkészítése

Fejlesztési területek,

feladatok meghatározása

Véleménycsere tanulókkal és

szüleikkel

Éves fejlesztőmunka értékelése

Munkaközösségek, fejlesztő pedagógusok, osztályfőnökök

Folyamatos illetve az osztályfőnökök által kijelölt időpontok

2009 szeptember harmadik hét

2009 szeptember negyedik hét

 

 

 

Háromhavonta

 

2010 június

Naplók vezetése

Hospitálásra épülő

együttműködés

Hospitációs napon való

részvétel, óralátogatások

Iskolavezetés, intézményi környezeti csoport

folyamatos

Osztályfonökök, szaktanárok

Továbbtanulás előkészítése

Pályaorientációs

foglalkozások

A középiskolákból kapott

adatok elemzése

Tóth Mihály

folyamatos

Intézményi környezeti csoport

Osztályfőnökök